ÜZENET A TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET
FŐTITKÁRÁTÓL
A 2005. ÉVI TURISZTIKAI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL
Utazás és közlekedés: Verne Gyula képzeletvilágától a 21. század valóságáig
„Legfontosabb eredményeink, mint pl. a levelek, az emberi hang és villogó képek
továbbítása – századunkban, csakúgy, mint az előzőekben, még mindig ugyanazt
a célt szolgálják, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz.”
Antoine de Saint Exupéry
Szél, homok és csillagok - 1939
A személyszállítás mindig is a turizmus éltető eleme volt – és mi más lehetne
a legmegfelelőbb időpont ennek a kapcsolatnak az ünneplésére, mint a világ
egyik legkiemelkedőbb szerzője halálának centenáriuma.
Bár Verne Gyula képzeletének legtöbb szülötte még megvalósulásra vár, 1905-ben
bekövetkezett haláláig vágyakozó olvasók, és potenciális utazók fantáziáját
lobbantotta lángra világszerte.
Verne idejében a nemzetközi utazás sok esetben még kalandnak számított. Ma,
amikor egyre többen utaznak pihenési vagy üzleti céllal, sporteseményekre,
rendezvényekre, barát vagy rokonlátogatásra, vagy egyszerűen csak az izgalom
kedvéért, már elvárás a közlekedéssel szemben a hatékonyság, kényelem és biztonság,
ami igen nagymértékben határozza meg tapasztalataink minőségét.
Talán nem véletlen egybeesés, hogy az a két közlekedési találmány, amelynek
kulcsszerepet tulajdonítunk a modern turizmus kialakulásában – a gépkocsi és
a repülőgép – nem sokkal Verne halála előtt tűnt fel a világ színpadán.
Az utasok szállítása hosszú utat járt be az első gazdaságos repülőjáratok
70 évvel ezelőtti indulása óta, a korai sugárhajtású utasszállítókon, majd
a 747 Boeing Jumbo-n keresztül, a Concorde-ig, és a hamarosan megjelenő, legnagyobb
utasszállítóig, az emeletes Airbus A380-ig.
Az elmúlt évszázadban a nemzetközi utazás a mindennapi élet részévé vált,
olyannyira, hogy a szállítási kapacitás a desztinációk fejlesztésének és terjeszkedésének
kritikus tényezője lett.
A megfelelő infrastruktúra hiánya – különösen a repülőtereké, vagy utaké –
a turizmus növekedésének legfőbb gátló tényezője. Néhány desztináció - például
kis szigetek, elzárt országok - számára a jó légi megközelíthetőség elengedhetetlen
a turisták fogadása szempontjából.
Az iparág elmúlt évekbeli gyors fejlődése szorosan összefügg egy másik modern
jelenséggel, a kommunikáció hihetetlen ütemű fejlődésével. Egyre több információ
bombáz minket, hagyományos és elektronikus forrásokból egyaránt, ugyanakkor
egyre többet és többet utazunk.
Az elkölthető jövedelem egyre magasabb szintje azt eredményezi, hogy jóval
többen engedhetik meg maguknak az utazást. 1950-ben 20 millióan, az elmúlt
évben 760 millióan keltek útra, míg 2020-ra a nemzetközi utazáson résztvevők
száma várhatóan meghaladja az évi 1,6 milliárdot.
Meddig mehetünk még el? Hol húzódik az utazás iránti vágy végső határa? Az
emberiség csak akkor fog megelégedni, amikor az űrutazások könnyen elérhetőek
és kifizethetőek lesznek?
A felfedezések, amelyek egykor csak a Verne Gyulához hasonló tudományos-fantasztikus
szerzők képzeletében léteztek, egyre közelebb kerülnek a megvalósuláshoz a
közlekedés eddigi és jövőbeni fejlődésével. Mindezeken felül azonban nagyon
fontos, hogy ne felejtsük el az utazás eredeti céljait.
Az utazás lehetővé teszi, hogy életünket új élményekkel színesítsük, szórakozzunk
és tanuljunk, megtanuljuk más kultúrák tiszteletét, új barátságokat létesítsünk,
és mindezek felett hozzájáruljunk a nemzetközi együttműködés és a béke megteremtéséhez
az egész világon.
BEJELENTKEZÉS
PARTNEREKNEK
Felhasználónév
Jelszó
MAGYAR NEMZETI ÜDÜLÉSI ALAPÍTVÁNY 1593. Budapest. Pf.:737. TELEFON +36 1 248 2150 FAX: +36 1 319 7511 INFO@NUSZ.HU