P6_TA-PROV(2005)0335

Alapvető iránymutatások a fenntartható európai idegenforgalomról

Az Európai Parlament állásfoglalása a fenntartható európai idegenforgalom új távlatairól és új kihívásairól (2004/2229(INI))

Az Európai Parlament,
— tekintettel a Bizottság „Irányvonalak az európai idegenforgalom fenntarthatósága
érdekében” című 2003. november 21-i közleményére (COM(2003)0716),
— tekintettel a Tanács 2002. május 21-i állásfoglalására az európai idegenforgalom
jövőjéről1,
— tekintettel 2002. május 14-i állásfoglalására az európai idegenforgalom jövőjéért való
közös munkáról2,
— tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
— tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Kulturális és
a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0235/2005),
A. mivel Európa a világ első számú idegenforgalmi célpontja; mivel az idegenforgalmi és
utaztatási szolgáltatások legalább 4 %-os arányban közvetlenül hozzájárulnak az EU
GDP-jéhez és több mint 7 millió közvetlen munkahelyet jelentenek; mivel több mint 2
millió vállalkozás — legnagyobb arányban kis- és középvállalkozás — vesz részt
közvetlenül az idegenforgalmi szolgáltatások nyújtásában,
B. mivel az Unió bővítése újabb, széles idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkező
tagállamokkal még inkább erősíti majd az ágazat gazdasági súlyát és jelentőségét az
európai növekedés számára; mivel a idegenforgalom fejlődése az új tagállamokban a
növekedéshez a GDP 3%-os arányában fog hozzájárulni, illetve 3 millió új munkahely
megjelenését fogja eredményezni,
C. mivel az EU népmozgalmi folyamatai a lakosság fokozatos öregedésének irányába
mutatnak, és ez a körülmény egy sokkal átfogóbb idegenforgalmi piac kialakulását vetíti
előre a 60 év feletti személyek arányának növekedésével, akiknek utazási célja elsősorban
egy déli ország, ahol hosszabb időt kívánnak eltölteni elő- vagy utószezonban, amely a
szociális és egészségügyi szolgáltatásaira és az ingatlanpiacra is hatással lesz,
D. mivel az Európán belüli idegenforgalom ezenkívül hozzájárul Európa kultúrájának és
örökségének megismertetéséhez, s ezzel erősíti a közös azonosságtudatot és a
sorsközösség érzését az Unió polgáraiban,

1 HL C 135., 2002.6.6., 1. o.
2 HL C 180. E 2003.7.31., 138. o.
8 /PE 361.850

E. mivel a idegenforgalom kérdésében jelenleg nem érvényesül közösségi politika, és a
szubszidiaritás elvének alapján elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik,
F. mivel ugyanakkor a idegenforgalomra számos, közösségi hatáskörbe tartozó politika
hatással van, és ez azt jelenti, hogy uniós szinten jobban figyelembe kellene venni, ám —
a különböző eddigi intézkedések ellenére — az idegenforgalmi ágazat uniós szinten nem
kapja meg a neki járó figyelmet,
G. mivel a idegenforgalom azon túl, hogy közvetlenül hozzájárul a területfejlesztéshez, a
területek közti kohézióra és egyensúlyra is hatással van, és ez azt jelenti, hogy az uniós
politikákat összefüggő és rendezett programok révén össze kell hangolni,
H. mivel a idegenforgalom elősegíti a minőségi szolgáltatások iránti belső piaci kereslet
kialakulását, amely hozzájárulhat az európai gazdaság fellendüléséhez; mivel az európai
szintű idegenforgalomnak és az európai idegenforgalmi szolgáltatók által nyújtott
szolgáltatásoknak minőségi, biztonsági, szórakoztatási és fogyasztói jogi szempontból
globális mércét kell jelenteniük, ezáltal növelve az ágazat versenyképességét,
I. mivel a fenntartható idegenforgalom célja az erőforrásokra gyakorolt hatás csökkentése és
anyagi vagy szellemi haszon létrehozása Közösségben, és ezzel egyidejűleg annak a
folyamatnak az ösztönzése, amelynek keretében fejlődnek az érintett területek és mindaz
az infrastruktúra, amelyen az idegenforgalmi hasznosítás történik,

A szolgáltatások versenyképessége és minősége
1. megállapítja, hogy a idegenforgalom alapvetően hozzájárul a növekedéshez, a
foglalkoztatottsághoz és az új kommunikációs és információs technológiákhoz; s így a
lisszaboni folyamat középpontjában áll;
2. emlékeztet arra, hogy az idegenforgalom az egyik legnagyobb növekedési és munkahelyteremtési
lehetőséggel rendelkező gazdasági ágazat, különösen a fiatalok és a nők
szempontjából; emlékeztet arra is, hogy olyan gazdasági ágazatról van szó, amely
számos, különböző termelési jellemzővel és jelentős munkaintenzitással rendelkező
tevékenységi körből áll, számos szakmai területen, amelyek mind a tevékenységi kör,
mind pedig a szakosodás foka tekintetében rendkívül eltérőek lehetnek,
3. megjegyzi, hogy egyrészt egyes régiókban idegenforgalmi túlkínálat alakult ki, amely
aránytalanul megterheli a környezetet és az ott élő lakosságot, másrészt pedig vannak
olyan régiók, amelyek idegenforgalmi régióként jelentős fejlődési lehetőséggel
rendelkeznének,
4. emlékeztet rá, hogy a idegenforgalom nemzetközi szinten igen kompetitív környezetben
működik, az európai idegenforgalmi szereplők által birtokolt piaci részesedés aránya
egyre csökken, s félő, hogy Európa pozíciója is meggyengül a világban;
5. figyelmeztet arra, hogy más piacok, például Brazília, Kína, India és Oroszország
gazdasági növekedése és fejlődése a kereslet további jelentős növekedéséhez fog vezetni,
és az európai idegenforgalmi ágazatnak és az utazásszervezőknek olyan helyzetben kell
lenniük, hogy eleget tudjanak tenni ennek a keresletnek;
PE 361.850\ 9
6. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai szabályozás egyrészt védje a
fogyasztókat, másrészt — főként a minőségi idegenforgalmi szolgáltatások támogatásával
— segítse elő kedvező környezet kialakulását az európai idegenforgalmi ágazat számára;
7. alapvető jelentőséget tulajdonít az idegenforgalmi szolgáltatások belső piaca
kiteljesítésének és az utazásszervezők közötti tényleges egyenlő elbánásnak; ezzel
kapcsolatban javasolja az idegenforgalmi szolgáltatások – az ágazat együttműködésével
történő – közösségi szintű osztályozását amelyet különösen a szállodai szolgáltatások
osztályozása során lehetne alkalmazni; továbbá célszerűnek tartja, hogy intézkedéseket
tegyenek az idegenforgalmi szakmai profilok pontos meghatározására és harmonizálására,
többek között azzal a céllal, hogy elkerüljék az értelmetlen átfedéseket, és olyan átlátható
szolgáltatásokat biztosítsanak, amelyek nem zavarják össze a felhasználókat;
8. felszólítja a Tanácsot, hogy adjon újra szabad utat a 77/388/EGK tanácsi irányelv javasolt
felülvizsgálatára vonatkozó munkának az utazási irodák sajátos rendszere tekintetében
(COM(2003)0068); megerősíti, hogy támogatja a külön hozzáadottérték-adó szabályozás
egyszerűsítésére és az Európai Unióba települt utazásszervezők versenyhelyzetének
harmadik országok utazásszervezőivel szembeni megóvására vonatkozó célokat;
felszólítja a Tanácsot, hogy soron kívül zárja le a 77/388/EGK irányelvet a kedvezményes
hozzáadottérték-adók tekintetében módosító tanácsi irányelvre irányuló javaslattal
(COM(2003)0397) kapcsolatos döntéshozatalt, hogy a tagállamok a idegenforgalommal
összefüggő tevékenységekre — például a szálláshelyekre, a kempingek
területegységeinek bérbeadására és az éttermi szolgáltatásokra, szállodákra, szórakoztató
parkokra — kedvezményes hozzáadottérték-adót alkalmazhassanak;
9. kötelezettséget vállal minden, a kézműves kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó
bizottsági javaslat támogatására, így például a nem élelmiszeripari kézműves termékek
ellenőrzött származását igazoló eredetcímkére vonatkozóan;
10. emlékeztet arra, hogy amikor a mezőgazdasági termelők vendégeket kívánnak fogadni és
szállást akarnak adni — annak érdekében, hogy javítsák üzemi bevételeiket, biztosítsák a
gazdák vidéki térségekben való maradását, óvják a tájképet, és a helyi hagyományok és a
helyi bor- és gasztronómiai különlegességek támogatásán keresztül tartsák fenn a
parasztvilág kulturális identitását — a mezőgazdasági idegenforgalom fejlesztése
alapvető feltétel a közös mezőgazdasági politika reform céljainak megvalósításához;
11. megismétli korábbi állásfoglalásait, amelyekben hangsúlyozta az Európai Szakképzésfejlesztési
Központtal (CEDEFOP) történő közös fellépés szükségességét a
foglalkoztatottság, a képzés és a szakképzettségek fejlesztése érdekében az
idegenforgalmi ágazatban, a valódi szakmai előmenetel lehetőségeinek, valamint az új
folyamatokhoz és a növekvő keresleti igényekhez igazodó minőségi szolgáltatásoknak a
megteremtése céljából; enyhítik a szezonális munkavállalókat a bizonytalanság miatt érő
hátrányos következményeket, valamint hogy az új tendenciákhoz és a növekvő keresleti
igényekhez igazodó minőségi szolgáltatásokat teremtsenek meg; emlékeztet továbbá
annak célszerűségére, hogy diákok és a tanárok mobilitását támogató európai programok,
valamint a szakmai és egyetemi továbbképzések kialakításakor fokozottabban figyelembe
kell venni az idegenforgalmi ágazatot, és különösen az egész életen át tartó tanulást
ösztönző különleges programok támogatására kell helyezni a hangsúlyt, amelyek
igazodnak a munkavállalók körülményeihez;
10 /PE 361.850
12. ezért — az idegenforgalmi képzés fontosságának hangsúlyozása mellett — emlékeztet
arra a követelményre, hogy az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható
fejlődésének támogatása érdekében segíteni kell az idegenforgalmi ágazat
munkavállalóinak szakképzését, továbbképzését és szakképesítését, és tovább kell javítani
az ilyen jellegű kínálatot;
13. felszólítja a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy lehetséges-e a már futó közösségi
programok (Erasmus) keretében egy különleges képzési hálózatot kialakítani az
idegenforgalmi szakismeretek számára, amely együtt működtethető a foglalkoztatást
ösztönző intézkedésekkel és a képzési intézmények összekapcsolásával;
14. véleménye szerint az idegenforgalmi ágazatban meg kell határozni és erősíteni a
fogyasztók jogainak védelmét a védelem új lehetőségeinek meghatározásával, többek
között a turisták számára létrehozott békítő kamarák megerősítésével; felhívja a
Bizottságot és az érintett csoportosulásokat, hogy törekedjenek a turistákat mint
fogyasztókat képviselő szervezetek európai szintű reprezentativitásának fejlesztésére;
ezen túlmenően felszólítja a Bizottságot, hogy mérlegelje egy „idegenforgalmi
intézkedéscsomag” kidolgozását, amely magában foglalja egyrészt a meglévő irányelvek
átdolgozását az idegenforgalmi ágazat fogyasztóinak jogai tekintetében1, másrészt pedig
azokat az új intézkedéseket, amelyeken keresztül az idegenforgalmi szolgáltatások
körében javíthatók a minőségügyi szabványok és a fogyasztóvédelem (különösen a
szálloda- és vendéglátóiparban, valamint a körutazások szervezésében), miközben
folyamatosan figyelembe kell venni a kínálati oldal változásait is (értékesítés az
elektronikus médián keresztül);
15. hangsúlyozza a tagállamok közötti jobb együttműködés szükségességét a harmadik
országok polgárainak az EU területére történő lépésének feltételei, valamint a turisták
beáramlása és unión belüli mozgása irányába mutató konvergens megközelítés biztosítása
tekintetében;

A idegenforgalom biztonsága
16. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre európai szintű, a
tagállamokat és az idegenforgalmi ágazat szereplőit tömörítő kapcsolattartó csoportot
annak érdekében, hogy összehangolhassák az egészségügyi válsághelyzetek, a természeti
katasztrófák vagy a terrorista cselekmények valamint a személyes, jogi és büntetőjogi
biztonság hiányának (letartóztatás, emberrablás stb.) kezelésével kapcsolatos
információkat, valamint hogy — a válságokból levonható tanulságok nyomán —
tegyenek javaslatokat olyan intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik a gyors és
összehangolt válaszadást az európai turisták védelmének biztosítása és az említett
események által érintett utazásszervezők támogatása érdekében;
17. felszólítja a Bizottságot annak felülvizsgálatára, hogy mennyire hatékonyak a szállodák
tűzbiztonságára vonatkozó európai ajánlások (a Bizottság jelentése a szállodák
tűzbiztonságáról szóló 1986. december 22-i 86/666/EGK tanácsi ajánlás alkalmazásáról)
1 A szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK irányelv (HL L 158., 1990.6.3., 59. o.) és az
ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések egyes
szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló 94/47/EK irányelv (HL L 280.,
1994.10.29., 83. o.).
PE 361.850\ 11
(COM(2001)0348), hogy szükség van-e intézkedésekre az európai kempingek
biztonságának javítása céljából, továbbá hogy szükség van-e az idegenforgalmi
szolgáltatások biztonsági szempontjainak további szabványosítására, beleértve a
kalandtúrák és veszélyes utazások és tevékenységek idegenvezetőit és vezetőit is; felhívja
a Bizottságot, hogy szükség esetén terjesszen elő egy új javaslatot;
18. emlékeztetve arra, hogy az idegenforgalomban foglalkoztatottak között kiemelkedően
magas a nők aránya, hangsúlyozza, hogy olyan stratégiákat kell támogatni, amelyek a női
munkavállalók képzését, szakmai továbbképzésekhez való hozzáférését és megfelelő
munkakörülményeit szolgálják, továbbá kedvező intézkedéseket vezetnek be a női
vállalkozók támogatására ebben az ágazatban;
19. felszólítja a Bizottságot, hogy fogja össze a bevált tapasztalatok cseréjét célzó hálózat
kiépítését a kockázatos sportokat és szabadidős tevékenységeket szervező szervezetek
számára, illetve — különösen a fiatalok érdekében — hangolja össze a kockázatok
megelőzésével és kezelésével kapcsolatos információkat; ezért felhívja a Bizottságot
annak vizsgálatára, hogy célszerű-e az ilyen jellegű veszélyes szabadidős
tevékenységeket kínáló cégek számára kötelezővé tenni a lehető legmagasabb szintű
átláthatóságot és szakmai színvonalat, valamint kötelező biztosítás megkötését;
20. felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve valamennyi polgár, de
elsősorban a turisták érdekében javítson a 112-es európai segélyhívószám működésén és
ismertségén, különös tekintettel a 112-es segélyhívó szolgáltatás biztosításával
kapcsolatos nyelvi és műszaki kérdésekre és a gyors reakcióra;

A fenntartható idegenforgalommal kapcsolatos újabb kezdeményezések
21. üdvözli a fenntartható idegenforgalomra vonatkozó, „Irányvonalak az európai
idegenforgalom fenntarthatósága érdekében” című bizottsági közleményben (COM
(2003)716) foglalt javaslatokat;
22. a idegenforgalmon belül megkülönbözteti a környezeti örökség értékelésének valamennyi
formáját, amely az örökség megőrzésére és védelmére alkalmas;
23. hangsúlyozza a tömeges idegenforgalom veszélyeit, amely a közlekedési hálózat és a
fogadóképesség alig kezelhető bővítése, valamint a látogatók szezonális koncentrációja
folytán fenyegetést jelent a helyi környezet természeti és társadalmi-gazdasági
egyensúlyára; ezért felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel és igazolja a már
alkalmazott intézkedések (öko-adók, moratóriumok stb.), illetve a további új intézkedések
hatékonyságát, hogy kezelni és kompenzálni tudja ezeket az egyensúlytalanságokat;
felhívja a Bizottságot olyan kezdeményezések kialakítására, amelyek alkalmasak arra,
hogy megszüntessék az egyensúlytalanságot azok között a területek között, amelyek
kedvelt utazási célként lassan túlterheltté válnak, és azok között, amelyek bár ugyanazon
az idegenforgalmi területen fekszenek, de alig vannak kihasználva, viszont kiemelkedő
történelmi vagy művészeti jelentőséggel bírnak;
24. megállapítja, hogy azokban a régiókban, ahol a fő idegenforgalmi idény rövid és intenzív,
a közbeeső időszakban pedig csekély a idegenforgalmi kínálat, igen erős munkaerővándorlás
jellemzi az idegenforgalmi ágazatot, és így aligha biztosítható a szolgáltatások
állandó színvonala; hangsúlyozza, hogy emiatt erőfeszítésekre van szükség a tartós és
12 /PE 361.850
kiegyensúlyozott kínálat megteremtése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja
meg a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások az ágazat szezonális jellegéből eredő alacsony
kihasználtságának ellensúlyozására alkalmas eszközöket;
25. felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel a nemzeti szabadságolások összehangolása
érdekében, hogy megvalósítható legyen a megközelítési útvonalak és az idegenforgalmi
infrastruktúra arányos kihasználtsága és a szezonális foglalkoztatási ingadozások
mérséklésén keresztül az emberi erőforrások hatékonyabb és fenntarthatóbb alkalmazása;
26. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az ágazat valamennyi szereplője tegyen
lépéseket a főszezonon kívüli kereslet megszerzésére, hogy a látogatások az év minden
szakára kiterjedjenek, valamint a szállodák és a szállásadáshoz kapcsolódó szolgáltatások
kihasználtságának javítása érdekében; ezért rámutat a konferencia- és üzleti
idegenforgalom, gyógyászati célú idegenforgalom és vízi idegenforgalom,
megemlékezések látogatása, kulturális idegenforgalom — és ezek valamennyi változata
és formája, legyen az gasztronómiai, természeti, sporthoz kötődő, szellemi vagy
történelmi-, nyelvtanulási célú, vallási, szociális idegenforgalom stb. — kedvező
következményeire;
27. hangsúlyosan követeli olyan szolgálatok létrehozását, amelyek térben és időben irányítják
és elosztják a forgalmat, akár azáltal is, hogy megszervezik a turisták mobilitását a
túlterhelt vagy éppen a túlterheltség határán álló célterületeken;
28. véleménye szerint a népesség fokozatos öregedése a szezonon kívüli turisták számának
növekedéséhez fog vezetni; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az idős polgárok
idegenforgalmát az Európai Unión belül, továbbá a tagállamok közötti együttműködést
ezen a területen, aminek során elsőbbséget élveznek az idősek csoportjainak tagállamok
közötti cserekapcsolatai és fogadása a fő szezonon kívül; ezt a körülményt egy olyan
lehetőségnek kell tekinteni, amely egy erősebb észak—déli együttműködés kialakításához
vezethet; felhívja a Bizottságot, hogy indítson egy időseknek szóló idegenforgalmi
programot is, amely hozzájárul az idősebb emberek életminőségének javításához, a
munkahelyteremtéshez, a kereslet megteremtéséhez és az európai gazdaság
növekedéséhez; a program neve lehetne „Ulysses”;
29. megjegyzi, hogy a idegenforgalom valamennyi európai polgár joga, és megfelelő
lépéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a sajátos igényeket támasztó fogyasztók
csoportja is gyakorolhassa ezt a jogát; ebben az összefüggésben felhívja a Bizottságot egy
hasonló kezdeményezés előterjesztésére, amelynek keretében hozzáférhetővé teszik a
mozgáskorlátozottak számára az idegenforgalmi és szabadidős létesítményeket,
berendezéseket, szolgáltatásokat és útvonalakat, és erről a kezdeményezésről megfelelően
tájékoztatják a nyilvánosságot; hangsúlyozza a megfelelő lépések fontosságát is az idős és
csökkent képességű turisták fogadását és ellátását végző személyzet képzése terén,
valamint annak szükségességét, hogy segítsék a turistáknak szóló reklámok elkészítését és
terjesztését oly módon, hogy ahhoz a turisták e csoportjaihoz tartozó személyek is
hozzáférhessenek;
30. elismeri a vándor-idegenforgalom, úgymint lakókocsival megvalósított körút jótékony
szerepét a tömeges idegenforgalom kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a
turistaforgalom arányosabb eloszlása által; hangsúlyozza azon kezdeményezések
támogatásának szükségességét, amelyek hozzájárulnak a fejlesztéshez azáltal, hogy
PE 361.850\ 13
segítenek megszüntetni a parkolóhelyek hiányát, valamint a lakókocsik és lakóautók
számára gondoskodnak multifunkcionális helyekről és tárolási lehetőségről a Közösség
egész területén;
31. üdvözli a Bizottság által bejelentett, az európai idegenforgalom számára kidolgozandó
Agenda 21-et; ajánlja, hogy ez a program mindenekelőtt a helyi Agenda 21-ek
kidolgozásának — a fenntartható idegenforgalom mutatóinak segítségével történő —
irányítását és támogatását célozza meg, valamint törekedjen a tagállamok
tevékenységének összehangolására a fenntartható idegenforgalomra vonatkozó bevált
tapasztalatok cseréje érdekében;
32. üdvözli a közszféra/magánszféra közötti partnerségnek a „Fenntartható idegenforgalom”
munkacsoport által támogatott kialakítását, kéri, hogy részt vehessen a csoport
munkájában és kapjon tájékoztatást annak tevékenységéről és eredményeiről a
fenntartható európai idegenforgalmat támogató Agenda 21 kidolgozása érdekében;
véleménye szerint az ágazat szereplőinek részvétele a különböző területek
idegenforgalommal kapcsolatos politikai intézkedéseinek elemzésében, tervezésében,
felügyeletében és végrehajtásában szerves részét képezi az említett intézkedéseknek, és
kötelezően alkalmazandó alapelvként kell szolgálnia;
33. hangsúlyozza az oktatás alapvető szerepét a felelősségteljes idegenforgalom
népszerűsítésében; felhívja a Bizottságot, hogy 2006 utáni programjaiban az eddiginél
jobban összpontosítson az oktatási cserekapcsolatokra, a tanulásra és az önkéntességre
annak érdekében, hogy a fiatalok figyelmét ráirányítsa a vakáció helyszínéül szolgáló
régiók kultúrájára és kulturális értékeire, hogy ösztönözzék a polgárok öntudatos, a helyi
lakosságot és környezetet tiszteletben tartó idegenforgalmát; ajánlja a Bizottságnak a
tanulás, a tudásátadás és az innováció idegenforgalmi vállalkozások közötti
folyamatainak támogatását;
34. a felelősségteljes idegenforgalom szükségessége értelmében megismétli a Bizottsághoz és
a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy alkalmazzanak olyan szankciókat, amelyek
elriasztják az utazási irodákat, légitársaságokat vagy szállodaláncokat a szexuális
idegenforgalom támogatásától és a gyermekek kizsákmányolásától;
35. véleménye szerint az idegenforgalmi iparág kiemelkedő szerepet játszik a mediterrán
térség országainak gazdasági fejlődésében, és a kulturális párbeszéd keretében történő
közeledés eszközét képezi; kéri annak a lehetőségnek a mérlegelését, hogy a barcelonai
folyamat keretében továbbképzési csereprogramot hozzanak létre a két régió
idegenforgalomban foglalkoztatott munkavállalói számára;
36. a fenntartható idegenforgalom területén hangsúlyozza annak szükségességét, hogy egy
kiegyensúlyozott szabványt kell kialakítani a környezetvédelmi címke odaítélésével
kapcsolatban, és támogatja azokat a további kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak
a helyi szociális és gazdasági érdekeknek, az éghajlat védelmének, a helyi természeti
környezet védelmének, az energiatakarékosságnak, a víz- és hulladékgazdálkodásnak, a
fenntartható kombinált közlekedési láncolatoknak stb. bevonásához és átvételéhez;
37. felszólítja a Bizottságot olyan programok támogatására, amelyek segítségével a
fenntarthatósággal kapcsolatos konkrét ismereteket beépítik a idegenforgalmi képzési és
továbbképzési tanfolyamok anyagába; támogatja a „hogyan teremtsük meg a
14 /PE 361.850
idegenforgalmi oktatási térséget?” elnevezésű kezdeményezést, és ösztönzi annak
kiterjesztését;
38. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak kiemelt helyet a
foglalkoztatási stratégiájukban és a szociális hátrány megszüntetésére irányuló
intézkedéseik között a idegenforgalomnak mint Európa vezető gazdasági és munkaerőpiaci
tényezőjének;

Az európai idegenforgalom megismertetése és fejlesztése
39. üdvözli a Bizottság kezdeményezését a megbízható és harmonizált makrogazdasági
adatok kialakítása érdekében (idegenforgalmi kísérőadatok) amelyek szükségesek
bizonyulnak a közösségi idegenforgalom identitásának erősítése érdekében; felhívja a
tagállamokat, hogy folytassák ezen a téren erőfeszítéseiket, a Bizottság pedig tegyen
javaslatot a Tanács 1995. november 23-i, a idegenforgalmi statisztikai információk
begyűjtésére vonatkozó 95/57/EK irányelvének1 módosítására, egy idegenforgalmi kísérő
adat nyilvántartás kereteinek felállítása érdekében;
40. hangsúlyozza, hogy igen sürgősen szükség van az új tagállamok idegenforgalmi
szervezőinek és köztestületeinek a létező európai hálózatokba és szervezetekbe történő
bevonására, nevezetesen annak érdekében, hogy teljes mértékben bevonják őket — a
tapasztalatok és a bevált módszerek cseréje révén — az Unió régebbi tagállamainak
idegenforgalmi célpontrendszerébe;
41. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szakértői szinten vizsgálják meg — az
„Európa kulturális fővárosai” modell mintájára — a kiváló európai idegenforgalmi
célpontok kijelölésének lehetőségét, amelynek köszönhetően — a kulturális és természeti
örökség megóvásához és értékközpontú hasznosításához, illetve a fenntartható
idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztéséhez kötődő minőségi mutatók alapján — minden
évben ki lehetne választani egy vagy több régiót vagy mikrorégiót; e célból felhívja a
Bizottságot és tagállamokat annak vizsgálatára, hogy célszerű-e egy idegenforgalmi EUjelet
javasolni azon utazási célpontok számára, amelyeket kiemelkedő sokszínűség, kiváló
társadalmi minőség és fenntarthatóság jellemez, és ezt az EU-n belül és kívül is megfelelő
médiakampánnyal támogatni;
42. hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség védelme (elsősorban azon örökségé, amelyet az
UNESCO a világörökség részének nyilvánít) rendkívül fontos az idegenforgalom
fenntartható fejődése szempontjából az Európai Unióban; felkéri a Bizottságot, hogy
biztosítson több pénzt a kulturális örökség védelmére;
43. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hajtsák végre az amerikai függetlenségi
háború emlékére létrejött „Boston Freedom Trail”, vagy a Berlini Fal felépítése és
leomlása emlékére létrejött „Berliner Mauerweg” kezdeményezésekhez hasonló „Iron
Curtain Trail” (Vasfüggöny útvonal) kezdeményezést, az európai azonosság fejlesztése
érdekében;
44. üdvözli az innovatív régiók Európában (IRE) kezdeményezést, amely elősegíti a bevált
módszerek cseréjét lehetővé tevő hálózat kialakítását az innovatív regionális
1 HL L 291., 1995.12.6., 32. o.
PE 361.850\ 15
kezdeményezések területén; kéri a Bizottságot, hogy az IRE hálózat keretében külön is
támogassa a idegenforgalmat és a fenntartható idegenforgalommal kapcsolatos, az
Európai Unió támogatását élvező kísérleti programok kifejlesztését;
45. felhívja a Bizottságot, hogy az európai idegenforgalom fenntarthatóságára irányuló
közösségi hozzájárulás növelése érdekében működjön közre az olyan kísérleti programok
támogatásában, mint például a Baleár-szigeteken a „zöld kártya“ néven megvalósított
terv, hiszen ezek olyan példaértékű gyakorlatot mutatnak be, amely alátámasztja, hogy
lehetséges az olyan új idegenforgalmi formák megteremtése, amelyek helyreállítják az
idegenforgalmi iparág és a környezet védelme közötti egyensúlyt;
46. támogatja az Európa mint idegenforgalmi célpont világméretű népszerűsítését célzó
tevékenységeket az európai turisztikai portál közvetítésével, amely mind az európai, mind
a nagy Európán kívüli országokból érkező turisták rendelkezésére áll; ösztönzi a
Bizottságot, a CET-et (Európai Turisztikai Bizottság) és a program más résztvevőit az
általános jellegű információk („Utazás Európában” gyakorlati útmutató), illetve a
idegenforgalmi forrásokkal és témákkal (gasztronómia, hegyvidéki és szigetekre irányuló
idegenforgalom, gyógyászati kúrák, egyházi/kulturális idegenforgalom, konferencia és
üzleti idegenforgalom stb.) kapcsolatos adatok internetes közzétételére; javasolja azt is,
hogy az európai portáltól a nemzeti portálokig történő eljutás harmonizált tematikus
kapcsolatokon keresztül valósuljon meg;
47. megítélése szerint az idegenforgalom és a kibővült Európa kihívásainak elemzésére
szolgáló új keret hatékony és megfelelő egyeztetést és együttműködést tesz szükségessé a
köz- és magánszféra között, mégpedig nem csak helyi és nemzeti, hanem európai szinten
is, annak érdekében, hogy a fenntartható stratégiák és intézkedések elemeként, valamint a
beruházások és versenyképesség növelése értelmében a tagállamok közötti
együttműködés nagyobb teret kapjon;
48. üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely közelebb hozza egymáshoz Európa népeit
az idegenforgalmon keresztül, például a vidéki, szociális és kulturális idegenforgalom
európai útvonalai és hálózatai, és kéri ezek jobb megismertetését az európai média által;

Idegenforgalom és közlekedés
49. emlékeztet rá, hogy a közlekedés alapvető jelentőségű ágazat a idegenforgalom számára,
különösen a legkülső régiók és általában a szigetlátogató idegenforgalom esetében, mivel
egyrészt hozzájárul a idegenforgalmi szolgáltatási lánc minőségéhez, másrészt a
célpontok megközelíthetőségéhez;
50. hangsúlyozza a kombinált vasúti és kerékpáros utazások támogatásának szükségességét,
és az „Eurovelo“ elnevezésű hálózatot jó kiindulási alapnak tekinti ehhez; azt is
kérelmezi, hogy a vasúttársaságok engedélyezzék a vonatokon kerékpár szállítását a
távoli és határon túli célállomásokig közlekedő járatokat is beleértve, ahogyan ez a
francia TGV gyorsvasút tekintetében már megtörtént;
51. sürgeti a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy ösztönözzék a belső vízi utakon zajló
idegenforgalmat úgy, hogy nemzetközileg elfogadott besorolások alapján gondoskodnak a
rekreációs célú európai vízi úthálózat kialakításáról és karbantartásáról;
16 /PE 361.850
52. üdvözli a Bizottság kezdeményezését, mely irányvonalakat kíván megállapítani a
regionális repülőterek és az alacsony költségű légitársaságok állami támogatásának
területén a jogbiztonság növelése és olyan méltányos versenyfeltételek kialakítása
érdekében, amelyeknek haszonélvezői a turisták és a területfejlesztés lesznek; ugyanakkor
emlékeztet arra is, hogy a fenntarthatóság céljának elérése érdekében tett erőfeszítések
során ügyelni kell az alacsony költségű légitársaságok fejlődésének kezelhetőségére is,
mivel nem szabad törekedni ugyanazon vagy egymáshoz közeli régiók légi
elérhetőségének növelésére, hanem inkább a lehetőségekhez képest fejleszteni szükséges
a légi közlekedés és a szárazföldi tömegközlekedési eszközök egymásba
kapcsolhatóságát;
53. üdvözli a Bizottság kezdeményezését a légi közlekedési szolgáltatók azonosítására és az
utazók légi közlekedési célokon túlmenő tájékoztatását szolgáló rendszerek bővítésére;
sürgeti továbbá, hogy a Bizottság kezdeményezze a biztonsági előírások és ellenőrzési
eljárások meghatározását kis repülőgépek, kisebb légitársaságok és periférikus
repülőterek esetében is; szükségesnek tartja ezért az Európai Repülésbiztonsági
Ügynökség tevékenységének erősítését és a tagállamok nemzeti hatóságaival való
együttműködés javítását;
54. hangsúlyozza tovább az integrált jegykiadó rendszerek támogatásának jelentőségét az
idegenforgalmi szolgáltatások vonzóbbá tétele érdekében;
55. ugyancsak üdvözli a Bizottság kezdeményezését a légi közlekedésnek a
mozgáskorlátozottak számára történő elérhetővé tételére, hiszen az ilyen típusú
idegenforgalmi igények növekednek; hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú intézkedéseket a
jövőben ki kell terjeszteni a szárazföldi utasforgalomra is;

A közösségi társfinanszírozásban részesülő strukturális tevékenységek
56. emlékeztet rá, hogy a idegenforgalom — különösen vidéken és a szigeteken — a
területfejlesztés és a változatossá tétel valós eszköze, s az integrált megközelítés alapján
szükség van a programok társfinanszírozására, amelybe bevonandók mindazon források,
amelyek hozzájárulnak a felhasználónak juttatott szolgáltatások minőségének javításához
és a célpontok sikerességéhez, a programok gazdasági életrevalóságának — nevezetesen a
köz- és magánszféra partnersége keretében megvalósuló — biztosítása érdekében;
57. üdvözli, hogy a idegenforgalom támogatása a konvergencia cél, valamint az Európai
Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre tett
új javaslatban (COM(2004)0495) található vidékfejlesztési intézkedések révén kifejezést
nyert; azt is kéri, hogy a javaslat regionális versenyképességi céljának
kedvezményezettjei között ott legyenek a idegenforgalmi kis- és középvállalkozások is;
üdvözli, hogy a vidékfejlesztés támogatását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
Alapból (EMVA) megoldó tanácsi rendeletre tett javaslat céljai közé bekerült — a vidéki
gazdaság változatossá tételének szándéka révén — a idegenforgalmi tevékenységek
ösztönzése is;
58. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a 2007—2013-as időszakra vonatkozó
strukturális politika új eszközeinek együttes elfogadása során a stratégiai célok közé
vegyék fel a idegenforgalom integrált megközelítését is, amely lehetővé tenné — a
LEADER programhoz, valamint az Interreg és az Urban programokhoz hasonló
PE 361.850\ 17
szellemben — az EMVA és az ERFA intézkedéseinek összehangolását; ez a megközelítés
lehetővé tenné a fenntartható idegenforgalom igazi stratégiájának megvalósítását;
59. felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti stratégiai terveikben és működési
programjaikban olyan célokat jelöljenek meg, amelyeknek köszönhetően a régiók
összefüggő terveket dolgozhatnak ki és finanszírozhatnak a fenntartható és a helyi
feltételekhez és lehetőségekhez alkalmazkodó idegenforgalom fejlesztése érdekében;
60. kéri a tagállamoktól azt is, hogy a idegenforgalmi témák esetében végezzék el a közösségi
alapokból finanszírozott programok előzetes, közbenső és utólagos elemzését, s ezeknek
az elemzéseknek az elvégzését bízzák nemzeti idegenforgalmi munkacsoportokra, olyan
kritériumok és mutatók igénybe vételével, amelyek tükrözik a szóban forgó programok
gazdasági életképességét és fenntarthatóságát;
61. felszólítja a Bizottságot, hogy félidőben készítsen átfogó értékelési jelentést a
idegenforgalommal kapcsolatos közösségi programok költségéről, illetve a
idegenforgalmi kínálat minőségére és az európai célpontok fenntartható fejlődésére
gyakorolt hatásáról;
62. ösztönzi mind a nagyközönség számára általában, mind a kis- és középvállalkozások és a
helyi önkormányzatok számára olyan támogatási mechanizmusok létrehozását, melyek
bemutatják és elemzik a strukturális alapok programjai és más olyan közösségi
programok (kultúra, környezetvédelem stb.) megvalósításának és felhasználásának
feltételeit, amelyek hozzájárulnak az idegenforgalom minőségéhez;
63. emlékeztet arra, hogy az idegenforgalmi politika ugyan a tagállamok hatáskörébe tartozik,
azonban az olyan határokon átnyúló kezdeményezések esetében, amelyek társadalmi
együttműködést tesznek szükségessé, és régiókat kapcsolnak össze (vallási és kulturális
idegenforgalom, zarándokutak, gyógyvízi idegenforgalom stb.), szükség van az Interregprogram
támogatására;
64. felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy megfelelő költségvetési tételt, amely
figyelembe veszi az idegenforgalmi ágazat jelentőségét az európai gazdaságban;

Idegenforgalom és az uniós jogalkotás összehangolása
65. kéri, hogy minden olyan másodlagos jogalkotási tervezetet, amelynek köze van a
idegenforgalomhoz, már a bizottsági munkaprogram megvalósításának szakaszában
jelöljenek meg és vessenek alá olyan hatáselemzésnek, amelyben az ipar képviselői
mellett a munkavállalók és a fogyasztók is részt vesznek; kéri azt is, hogy az intézkedések
idegenforgalmi alkalmazásáról készüljön mérleg; kéri, hogy ezeket az előzetes és
utólagos elemzéseket rendszeresen juttassák el a Parlamenthez;
66. azt is kívánatosnak tartja, hogy a Bizottság szolgálatok közti egyeztetésének keretében az
ágazati érdekeket és a fenntartható idegenforgalom bizottsági közleményekben kifejtett
céljait vegyék kellőképpen figyelembe;
67. felszólítja a Bizottságot, hogy a Bizottság minden egyes olyan főigazgatóságára
kiterjedően szervezze meg a idegenforgalmi felelősök/koordinátorok hálózatát, amelynek
hatásköre érinti az ágazatban folyó tevékenységeket (Vállalkozások és Ipar, Régiós,
18 /PE 361.850
Környezetvédelmi, Mezőgazdasági, Közlekedési, Belső Piaci stb. Főigazgatóság). A
hálózat koordinálását a Vállalkozások és Ipar Főigazgatóság turisztikával foglalkozó
szervezeti egysége végezhetné;

Az idegenforgalom helye az európai alkotmányt létrehozó szerződésben
68. üdvözli a idegenforgalomról szóló külön szakasz beillesztését (4. szakasz, III-281. cikk)
az európai alkotmányt létrehozó szerződésbe; úgy véli, hogy ezen a jogi alapon lehetővé
válik a idegenforgalom összefüggőbb támogatása, amelynek elfogadását megkönnyíti,
hogy ehhez a Tanácsban elégséges lesz a minősített többség, illetve az, hogy az Európai
Parlament teljes mértékben és hiánytalanul részt vesz a jogalkotási intézkedések
meghozatalában;
69. felszólítja a Bizottságot, hogy — a fő intézményi partnerekkel és az ágazat reprezentatív
szervezeteivel karöltve — szakértőkkel véleményeztesse azokat a különböző cselekvési
lehetőségeket, amelyek alkalmasak a vállalkozások versenyképessége és a tagállamok
közötti koordináció számára kedvezőbb környezet kialakításának ösztönzésére; felhívja a
Bizottságot, hogy már 2007-ben tegyen javaslatot egy olyan többéves programra
(„Idegenforgalom” csomag), amely — a tagállamok, illetve a regionális és helyhatóságok
bevonásával, a jó kormányzás elveinek betartásával — erősíti majd az Unió
idegenforgalmi tevékenységében a kohéziót;
70. felszólítja a Bizottságot, hogy az európai szomszédsági politika támogatása — például az
euro-mediterrán partnerség keretében — keretében az idegenforgalmat is vegye fel a
partnerországokkal folytatott együttműködés kiemelt területei közé;
o
o o
71. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

P6_TA-PROV(2005)0337
Turizmus és fejlődés
Az Európai Parlament állásfoglalása a turizmusról és a fejlődésről (2004/2212(INI))
Az Európai Parlament,
- tekintettel a 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt APCS-EU Partnerségi Megállapodás
24. cikkére,
- tekintettel a 2004. október 20-án, az AKCS-EU gazdasági és szociális érdekcsoportjainak
7. regionális szemináriumán az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés védnöksége alatt
elfogadott fidzsi-szigeteki nyilatkozatra,
- tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági
és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az európai turizmus
fenntarthatóságának alapelveiről szóló közleményére (COM(2003)0716),
- tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági
és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az európai turizmus
fenntarthatóságáról” című közleményéréről szóló, 2002. május 14-i állásfoglalására1,
- tekintettel a 2002. augusztus 26. - szeptember 4. között Johannesburgban, a fenntartható
fejlődésről rendezett világ-csúcstalálkozóra,
- tekintettel az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés által 2001 márciusában Librevilleben
elfogadott „A turizmusról és a fejlődésről az Európai Fejlesztési Alap (EFA)
irányításának és ellenőrzésének keretében” című állásfoglalásra2,
- tekintettel a Tanácsnak és a Bizottságnak a fejlesztési politikáról szóló, 2000. november
10-i közös nyilatkozatára,
- tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági
és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „A turisztikai potenciál
növelése a foglalkoztatottság érdekében - a magas szintű csoport következtetései és
ajánlásai nyomán” című közleményéről szóló, 2000. február 18-i, állásfoglalására3,
- tekintettel az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés által 1999. október 14-én
Nassauban a turizmusról és a fejlesztésről elfogadott állásfoglalásra4,
- tekintettel a Turisztikai Világszervezet Közgyűlése által Santiago de Chilében 1999.
október 1-jén elfogadott globális turisztikai etikai kódexre, amelyet az Egyesült Nemzetek
1 HL C 180. E, 2003.7.31., 138. o.
2 HL C 265., 2001.9.20., 39. o.
3 HL C 339., 2000.11.29., 292. o.
4 HL C 59., 2000.1.3., 41. o.
PE 361.850\ 27
Közgyűlése 2001. december 21-i határozatában (A/RES/56/212) támogatott,
- tekintettel az AKCS-EU Közös Parlamenti Közgyűlés által 1999. április 1-jén
Strasbourgban elfogadott „A fejlesztési együttműködés kulturális dimenziójáról – különös
tekintettel a kulturális örökség és a turizmus szempontjaira” című állásfoglalására1,
- tekintettel a fejlesztésügyi Miniszterek Tanácsa 1998. november 30-i, a fejlődő országok
fenntartható turizmusáról szóló állásfoglalására,
- tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
- tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0173/2005),
A. mivel kétségtelen, hogy a turizmus minden téren a fejlődő országok felemelkedésének
ösztönzője; mivel ezért rendszeresen fel kell mérni a turizmus hatásait, továbbá,
figyelembe véve hatáskörét, az Európai Parlament Fejlesztési Bizottsága erre a feladatra
kiemelten alkalmas,
A turizmus mint a gazdasági fejlődés tényezője
B. mivel a turizmus a fejlődő országokban végrehajtandó minden következetes fejlesztési
politikának alapvető eleme,
C. mivel a fejlődő országokban a turisztikai tevékenységek fellendítéséhez infrastrukturális
programok szükségesek a kommunikációs és energetikai csatornák, az új kommunikációs
technológiák, valamint az egészségügy és a járványügy területén,
D. mivel alapvető fontosságú, hogy az ehhez hasonló projektek előnyeit mind a helyi
lakosság, mind a turisztikai iparág élvezhesse,
E. mivel a hatóságoknak kiemelt figyelmet kell szentelniük a turizmus azon formáira,
amelyek méltányos jövedelmet biztosítanak a helyi munkavállalóknak és vállalkozóknak,
különös tekintettel a „méltányos turizmusra”,
F. mivel a Turisztikai Világszervezet „A fenntartható turizmus mint a szegénység
kiküszöbölésének eszköze” elnevezésű projektje hozzájárul a szegénység csökkentésének
millenniumi fejlesztési célkitűzéséhez azáltal, hogy munkahelyeket igyekszik teremteni a
napi egy dollárnál kevesebből élők számára,
G. mivel tárgyalások folynak azokról a gazdasági partnerségi megállapodásokról, melyek
2008. január 1-jétől az AKCS-országok és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokat
szabályozó egyoldalú preferenciális kereskedelmi rendszer helyébe lépnek,
H. mivel vitathatatlan a turizmus átfogó szerepe, és – a közös turisztikai politika hiánya
ellenére – a Bizottság Vállalati és Ipari Főigazgatóságának turisztikai szolgálata
túlságosan kicsi,
A turizmus mint a környezet és a kulturális örökség megóvásának eszköze
1 HL C 271., 1999.9.24., 73. o.
28 /PE 361.850
I. mivel a turizmus csak akkor képes fejlődni, ha tiszteletben tartja a környezetéül szolgáló
természeti és kulturális adottságokat, valamint a helyi közösségek hagyományait,
J. mivel a turizmust nem a környezet ellenségének, hanem éppen ellenkezőleg,
szövetségesének kell tekinteni, hiszen jövedelmezőségének egyik feltétele a környezet és
a kulturális örökség megóvása,
K. mivel a hatóságoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk az idegenforgalom
környezetbarát módjaira, így az ökoturizmusra, a vidéki turizmusra és a „szolidaritási
célú” turizmusra,
L. mivel a turizmust a helyi természeti és kulturális, anyagi és nem anyagi természetű, és a
történelmi építészeti örökség megóvása és fejlesztése tartja fenn,
M. mivel a hatóságoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a turisták, illetve a turisztikai
létesítmények és helyszínek biztonságára,
N. mivel helyénvaló, hogy a kormányok – a turisztikai ágazatot képviselő szervezetekkel
történő egyeztetés után – a nagy tömegeket vonzó helyszínek látogatására vonatkozóan
szigorú szabályokat határozzanak meg,
O. mivel szükség van az energetikai gyakorlatok és a közlekedéspolitikák összehangolására
a környezet védelme és a Kyotói Jegyzőkönyv fenntartható fejlődést célzó
célkitűzéseinek tiszteletben tartása érdekében,
P. mivel az illetékes nemzeti hatóságoknak el kell fogadniuk, és magukévá kell tenniük azt a
gondolatot, hogy a túlzott turistaforgalmat bonyolító kis szigetországokban, hegyvidéki és
tengerparti övezetekben korlátokat kell szabni a turistaforgalomnak,
A turizmus mint a demokrácia és a politikai egyensúly tényezője
Q. mivel a turizmus fejlesztése az önkényuralom, a diktatúra és a túlzottan központosított
hatalom elleni küzdelem egyik eszköze lehet,
R. mivel egyes országokban a turizmus összekapcsolódik az emberi jogok olyan
megsértésével, mint a gyermekmunka, a prostitúció és a gyermekekkel szembeni
szexuális visszaélések,
S. mivel a demokrácia és annak védelmezői ellen irányuló globális terrorizmus, amely
gyáván válogatás nélkül elkövetett véres merényleteivel számos polgári áldozatot követel,
kiemelten célba veszi a turizmust és a turistákat,
T. mivel a turizmus természeténél fogva olyan demokratikus tevékenység lehet, amely helyi,
regionális és országos szinten lehetővé teszi a civil társadalmat képviselő gazdasági és
társadalmi szervezetek létrejöttét,
U. mivel a turizmus integráló szerepet tölt be és hozzájárul a területi, társadalmi és gazdasági
kohézióhoz,
PE 361.850\ 29
V. mivel jelenleg a turisták mozgási szabadságukkal élve egyetlen út keretében számos
úticélt is felkereshetnek, növelve ezáltal a regionális együttműködést és hozzájárulva az
országok közötti kötelékek szorosabbra fűzéséhez,
W. mivel a tagállamok kormányai, és főként az utazásszervezői jelentős befolyással vannak a
turisztikai célpontok kiválasztására; mivel a demokratikus elveket és az emberi jogokat
semmibe vevő országokkal szembeni negatív reklám egyfajta elrettentésként hat,
X. mivel 1999-ben az etikus üzleti gyakorlat ösztönzésére hároméves projektként útjára
indították „a tisztességes turizmus üzletágért” nemzetközi hálózatot, az Európai Bizottság
és a brit Nemzetközi Fejlesztések Minisztériuma finanszírozásával,
A turizmus mint a közegészségügy és az oktatás tényezője
Y. mivel egy ország közegészségügye az ország vonzóerejére is befolyással van,
Z. mivel a turizmus befolyásolja a közegészségügyet a higiéniai szabályok és egészségügyi
intézkedések, az oltási kampányok elengedhetetlenül szükséges bevezetése, és a
megelőzést szolgáló ismeretek terjesztése révén,
AA. mivel a HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária világméretű csapást jelentenek,
AB. mivel mind a turisták, mind a helyi lakosok számára fennáll az olyan, rendkívül fertőző
betegségekkel való megfertőződés veszélye, mint a hasmenéses vagy légúti
megbetegedések, az ismeretlen eredetű lázzal járó betegségek vagy a hepatitisz,
AC. mivel a turizmus az oktatásban is szerepet játszik azáltal, hogy a helyi lakosság számára
lehetővé teszi a nyelvtanulást, valamint az új információs és kommunikációs technológiák
megismerését, amelyek révén szokásaik és hagyományaik megőrzése által elősegítik
kulturális értékeik érvényesülését, miközben megköveteli a társadalmi fejlődés és a
korszerű eljárások tudatosítását, sőt, az azokhoz való alkalmazkodást is,
AD. mivel a hatóságoknak ugyanakkor azon helyi hagyományok megóvására is gondot kell
fordítaniuk, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, különösen a nők és
gyermekek jogait,
A turizmus mint a szabálytalanságok és különféle visszaélések tényezője
AE. mivel mindenfajta munkahelyteremtésnek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
szabályainak tiszteletben tartása mellett kell történnie,
AF. mivel az európai és helyi hatóságoknak a nem kormányzati szervezetekkel
együttműködve folyamatosan küzdeniük kell a szexturizmus ellen,
AG. mivel csakis az összehangolt intézkedések, az információ átadása és a nemzetközi jogi
normák tiszteletben tartását szolgáló szankciók foganatosítása járhatnak valóban
eredménnyel,
AH. mivel a szexturizmus elleni szankciók széleskörű nyilvánosságra hozatala növeli azok
elrettentő hatását, és mivel a szexturizmushoz kapcsolódó bűncselekményeket büntetni
30 /PE 361.850
kell, és azokat büntethetővé kell tenni mind a származási országban, mind a
bűncselekmény elkövetésének helyszínén,
AI. mivel a idegenforgalmi ágazatban működő szervezők, utazásszervezők és légitársaságok
által végrehajtott politikáknak és intézkedéseknek, mint például a prospektusok
szétosztása vagy videófilmek lejátszása az érzékeny úticélok felé tartó utakon – pozitív
hatása van,
AJ. mivel az ingatlanspekulációk kárt okoznak a helyi lakosságnak,
AK. mivel fennáll a veszélye annak, hogy a külföldi beruházók és a fejlődő országok
kormányai kölcsönös érdeket látnak a korrupcióban,
AL. tekintettel a gyermekek kizsákmányolással szembeni védelemhez és a rehabilitációhoz
való jogára, amelyet a Gyermeki Jogok Egyezményének 32., 34., 35. és 39. cikke határoz
meg,
A turizmus mint a gazdasági növekedés tényezője
1. kéri, hogy a turizmus hatásait, valamint a fenntartható turizmus és felelősségteljes
kormányzás elvét rendszeresen és következetesen vegyék tekintetbe az EU fejlesztési
politikájának kidolgozásakor;
2. úgy véli, hogy a fenntarthatóság érdekében a turizmusnak javítania kell a helyi lakosság
életkörülményeit, védenie kell környezetüket és egészségüket, valamint helyi élelmiszer és
egyéb cikkek vásárlásával támogatnia kell a helyi gazdaságot;
3. felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság
turizmussal kapcsolatos technikai struktúrájának megerősítését, figyelembe véve a
turizmus átfogó jellegét és az erre befolyást gyakorló és a közösségi politika egyéb
szektoraiban születő egyre szélesebb körű kezdeményezéseket;
4. kéri, hogy tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai
és Ipari Főigazgatósága „turisztikai” szolgálatának rendelkezésre álló anyagi erőforrások
növelésével oly módon, hogy ez hozzájáruljon általában a turisztikai ágazatot érintő
politikai javaslatok számának növekedéséhez;
5. kéri, hogy vitassák meg idegenforgalmi szakértők kinevezését a Fejlesztési és a
Kereskedelmi Főigazgatóságokon belül;
6. kéri, hogy ösztönözzék az olyan helyi közösségi irányítású turisztikai kezdeményezéseket,
amelyek a szegénység enyhítését, a biodiverzitás megőrzését és az emberi jogok
érvényesítését célozzák;
7. javasolja, hogy a Bizottság együttműködési és fejlesztési politikái keretében, valamint
fejlesztési programjaival és a vállalkozói struktúra megerősítését célzó törekvéseivel
kapcsolatosan, azaz az AKCS-országokkal fenntartott kapcsolataiban helyezzen nagyobb
hangsúlyt turisztikai politikáira;
PE 361.850\ 31
8. felhívja az AKCS-országok kormányait, hogy vizsgálják meg azokat a politikákat, amelyek
célja, hogy bizonyos előnyöket garantáljanak azoknak a helyi közösségeknek, ahol
turisztikai projekteket hajtanak végre;
9. hangsúlyozza, hogy a turizmusból származó gazdasági hasznot a helyi fejlesztés javára kell
visszaforgatni; felhívja az utazásszervezőket, hogy vizsgálják felül „all inclusive” utazási
ajánlataikat, amelyek akadályozzák a helyi közösségek haszonszerzését, és arra ösztönzi az
utazásszervezőket, hogy amennyire ez lehetséges, eszközeiket és munkavállalóikat helyben
szerezzék be, illetve toborozzák, beleértve a vezetőket is;
10 ösztönzi a kormányokat, hogy segítsék elő a köz- és magánszféra közötti partnerségek
létrejöttét és/vagy továbbfejlődését, valamint olyan intézkedésekkel támogassák a
vállalatalapításokat a turisztikai ágazatban;
11. kéri az Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében finanszírozott, a fenntartható turizmust
célzó projektek arányának növelését, ahol ez indokolt;
12. javasolja, hogy a turizmussal, a fenntartható turizmussal és annak gazdasági hatásaival
kapcsolatos kérdések kerüljenek napirendre a gazdasági partnerségi megállapodásokról
folyó tárgyalások során, és hogy a fejlődő országok érdekeit az európai piac
vonatkozásában pozitívan értékeljék, amikor ezek az országok turisztika kérdések
megvitatását kérik a szolgáltatások kereskedelmét érintő általános egyezmény (GATS)
keretében;
13. megjegyzi, hogy a turisztikai ágazat sok fejlődő országban alapvetően a magánszektor
része, és mint ilyen, megkívánja a Közösségtől, hogy módot találjon annak biztosítására,
hogy az érdekeltek és más társadalmi partnerek teljes mértékben részesei legyenek a
turisztikai ágazatot érintő fejlesztési politikáról szóló párbeszédnek;
14. hangsúlyozza, hogy sürgősen támogatásban kell részesíteni azokat az országokat,
amelyeket a turisztikai iparágat is érintő természeti katasztrófák sújtottak;
A turizmus mint a környezetvédelem és az örökség megóvásának eszköze
15. kéri közös program elfogadását a Környezetvédelmi és a Fejlesztési Főigazgatóság számára
annak érdekében, hogy sor kerülhessen az uniós hulladékkezelési és -feldolgozási
technológiák exportjára, kezdetben hatásvizsgálatok, majd kísérleti programok formájában;
16. kéri fenntartható turisztikai politikák kialakítását és szabályozás bevezetését a természeti
erőforrások, a kulturális örökség, és a földhasználati rendszer hagyományos
alkalmazásának védelmére és megőrzésére;
17. ösztönzi a már létező műszaki és tudományos eszközök optimalizálását egyrészt az
építészeti örökség károsításának és/vagy lerombolásának, másrészt a környezet
leromlásának megakadályozása érdekében;
18. követeli, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak valamennyi, a fejlődő országokban
megvalósuló turisztikai jellegű európai beruházás közösségi támogatására, mint az Unión
belül megvalósuló beruházások közösségi támogatásaira; ennek megfelelően ne kaphasson
támogatást semmilyen beruházás, amely nyilvánvalóan káros a környezetre, sérti az emberi
32 /PE 361.850
jogokat, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által előírt minimális munkafeltételeket,
valamint ártalmas az őslakosság életmódja, illetve a célország történelmi és kulturális
hagyományai tekintetében;
19. kitart amellett, hogy azok a tömeges turizmusnak kitett országok, amelyek kénytelenek
idegenforgalmi helyszíneik védelmében intézkedéseket tenni, kapjanak a Közösségtől
technikai támogatást; továbbá szorgalmazza, hogy az érintettek osszák meg egymással az e
területen kialakult legjobb gyakorlatokat;
20. ösztönzi a hirtelen megnövekvő turizmus hatásainak túlzottan kitett helyi hatóságokat,
hogy szükség esetén vezessenek be korlátozó intézkedéseket;
A turizmus mint a demokrácia és a politikai egyensúly tényezője
21. síkra száll amellett, hogy a bűncselekmények ellen a lehető legnagyobb átláthatóság mellett
folytassák a harcot annak érdekében, hogy a potenciális elkövetőket visszatartsák az olyan
bűncselekményektől, mint a pénzmosás, a szexturizmus, stb.;
22. javasolja, hogy a bűnüldözés oly módon történjen, hogy az ne okozzon kárt az adott ország
turisztikai arculatában;
23. kéri, hogy a turizmus könnyítése, védelme és biztonságossá tétele érdekében lépjenek föl a
turizmusra irányuló bűnözéssel szemben; például szakirányú rendőrségi szolgálat
kialakításával;
24. kéri a fejlődő országok kormányait, hogy a legteljesebb mértékben kapcsolják be a helyi
lakosságot a turisztikai tevékenységbe, és fordítsanak gondot a belőle származó gazdasági,
szociális és kulturális haszon kiegyensúlyozott elosztására;
25. elítéli a kubai hatóságok által a közelmúltban bevezetett megkülönböztető jellegű
intézkedéseket, amelyek célja, hogy megakadályozzák a turizmusban dolgozó kubai
állampolgárok és a turisták közötti személyes kapcsolatok kialakulását;
26. kéri a Bizottságot, hogy a fenntartható fejlődést támogató tevékenységei során a regionális
együttműködési projektek finanszírozásakor ismerje el a célországok vagy régiók jogát
arra, hogy demokratikus módon határozzák meg a saját prioritásaikat;
27. kéri a tagállamok kormányait és az Európai Bizottságot, hogy utazásszervezőkre és
tapasztalt szervezetekre támaszkodva ösztönözze etikai szabványok kialakítását a
turizmusban egy hitelesített „Tisztességes Európai Turizmus” logó bevezetésével;
A turizmus, mint a közegészségügy és az oktatás tényezője
28. kéri az Uniót és a tagállamokat, hogy bocsássák tapasztalataikat és szakértelmüket a
turisztikai potenciállal rendelkező fejlődő országok rendelkezésére, a helyi turisztikai
képzés javára; kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa azon fejlődő országok
projektjeit, amelyek ezt a fajta szakértelmet igénylik;
29. ismételten felhívja a Bizottság figyelmét a gyermekkori oltások pénzügyi támogatásának
fontosságára az alábbi betegségek elleni antigének kombinációit tartalmazó oltások iránti
PE 361.850\ 33
sürgős szükségletek kielégítése érdekében: diftéria, tetanusz, szamárköhögés, hepatitisz B,
valamint a B típusú Haemophilus Influenzae által okozott agyhártyagyulladás;
30. hangsúlyozza, hogy a malária, a tuberkulózis és a HIV/AIDS elleni harc érdekében szükség
van az európai kutatási erőfeszítések fokozására;
31. úgy véli, hogy a fejlődő országok fenntartható turizmusból származó bevételei
hozzájárulhatnak a lakosság életszínvonalának és egészségi állapotának javításához,
valamint a kommunikációs, energetikai és technológiai infrastruktúra fejlődéséhez;
32. kitart amellett, hogy a Turisztikai Világszervezet ST-EP (A fenntartható turizmus, mint a
szegénység leküzdésének eszköze) kezdeményezése, és minden egyéb kezdeményezés,
amelynek célja a szegénység enyhítése a fejlődő országokban, kapjon uniós pénzügyi
támogatást;
A turizmus mint a különböző szabálytalanságok és visszaélések tényezője
33. kéri, hogy a fent említett globális turisztikai etikai kódex kerüljön be az egyes országok
nemzeti joganyagába;
34. ajánlja, hogy az érintett országok kormányai minden évben juttassák el egymáshoz a
kizárólag a szexturizmus, emberiség elleni bűntett vagy terrorizmus miatt jogosan
elutasított vízumkérelmek teljes listáját;
35. követeli, hogy a Bizottság fogadjon el hatékony uniós programokat a szexturizmus elleni
harc érdekében;
36. a gyermekszex-turizmus elleni harc érdekében:
– kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kapjon nagyobb prioritást a gyermekeket érintő
szexturizmus elleni harc, beleértve a „Gyermek szexturizmus elleni harc harmadik
országokban” megnevezésű költségvetési jogcím visszaállítását, e célra elkülönített
források biztosítása érdekében;
– kéri a Bizottságot, hogy ismerje el a gyermekpornográfia és a szexturizmus közötti
kapcsolatot, és biztosítsa, hogy ez a kérdéskör kerüljön napirendre a harmadik országokkal
folytatott politikai párbeszéd során;
– kéri a Bizottságtól és a tagállamoktól annak biztosítását, hogy a gyermekek szükségletei és
jogai prioritást kapjanak a fejlesztési segélyezés során, különös tekintettel a szexturizmus
áldozatául esett gyermekek rehabilitációs és beilleszkedési szükségleteire;
37. ösztönzi az utazásszervezőket, az utazási irodákat, a légitársaságokat, amelyek ügyfeleik
tájékoztatásával és az esetleges jogi következményekre való figyelmeztetésével már
lépéseket tettek a szexturizmus ellen, hogy folytassák e tevékenységüket, a többieket pedig
e gyakorlat követésére bíztatja; felkéri az utazásszervezőket arra is, hogy a hatóságokkal
együttműködve segítsék valamennyi potenciális bűncselekmény felderítését;
38. követeli, hogy az Európai Bizottság – az ágazatot képviselő szervezetek meghallgatása után
– indítson konkrét akciókat a turizmushoz kötődő ingatlandömping ellen;
34 /PE 361.850
39. kéri az európai kormányokat, gondoskodjanak arról, hogy a fejlődő országok irányába
történő vállalatáthelyezések és szerződések végrehajtása során maradéktalanul tartsák be az
európai vállalatokra vonatkozó szabályokat, különös tekintettel az érintett munkavállalók
jogaira;
40. elvárja, hogy az érintett országok kormányai és a turisztikai ágazat uniós szereplői tartassák
tiszteletben az emberi jogokat, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által előírt
minimális feltételekkel összhangban a munkavállalói jogokat védő rendelkezéseket, az
európai turisták fogyasztóvédelmét és az utazásszervezőkre vonatkozó ajánlásokat;
41. kéri a fejlődő országok kormányait, hogy a Turisztikai Világszövetség ajánlásaival
összhangban alakítsanak ki átlátható és szabályozott eljárásokat a nemzeti piacok
hozzáférhetőségére vonatkozóan, mivel ezek minden külföldről érkező beruházás számára
alapvető feltételként merülnek fel;
?
? ?
42. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.