"KÖLTSÉGTAKARÉKOSAN ÉS HATÉKONYAN" ÜDÜLÉSI CSEKKEL!
MIT KELL TUDNI AZ ÜDÜLÉSI CSEKK ADÓZÁSÁRÓL?

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
III. Fejezet
FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

"3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:...

87. Üdülési csekk: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló, kizárólag belföldi üdülési, művelődési, pihenési, kikapcsolódási, egészség-megőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra beváltható utalvány azzal, hogy a kibocsátó az igénybe vehető szolgáltatások körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével határozza meg."

XIII. Fejezet
TERMÉSZETBENI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK, ENGEDMÉNYEK

A természetbeni juttatások
"69. § (1) Természetbeni juttatás:...
ga) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értékéből adott engedmény formájában,
gb) üdülési szolgáltatás révén
a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;"

Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása
"70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)
a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel
aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -
vagy
ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;..."

"(3) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül
a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának
aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -
vagy
ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;..."

"c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának
ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -
vagy
cb) üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész."

"71. § (1) A magánszemély a 70. § rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető (a továbbiakban: juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles.
(2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben bármely feltétel hiányában a 69. § rendelkezései az irányadók.
(3) A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet.
(4) Ha az adóhatóság a (2) bekezdés rendelkezésével összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a juttatónak kell megfizetnie, amely nem rendelkezik a magánszemély említett nyilatkozatával, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie."

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adómentes bevételekről
"1. A szociális és más ellátások közül adómentes:…
8.3. a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan rászorulónak üdülési csekk formájában juttatott bevétel;"

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

"5. § (1) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:...
g) az Szja tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik."

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

II. Fejezet
FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

"4. § E törvény alkalmazásában:...
k) Járulékalapot képező jövedelem:
1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja. tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj,..."

Ráfordítások alakulása azonos nettó juttatás esetén

Nettó juttatás alakulása azonos ráfordítások esetén

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

3. számú melléklet
B pontja / A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek és ráfordítások
"3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közremuködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas (TBj. 4.§f) pont) magánszemély, vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére juttatott természetbeni juttatás, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszer számára történő kötelező befizetés;"
Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.